In memoriam Julius Kaiser  ( KAISER GYULA)

Egyesületünk  2014. december 25-én este elvesztette egyik örökös tiszteletbeli tagját. 

Egy rövid kis emlékezéssel búcsúzunk most TŐLE.

„Ifjú korában kereskedelmi főiskolára járt, katonaként Budapesten szolgált, ott járt el a Népművelési Intézethez táncost tanulni. Budapesten a  Tisztiház néptáncegyüttesében táncolt.

Később könyvelő volt Somogyban, majd Szombathelyre visszaköltözve a járási népművelési osztályon dolgozott.

Táncos múltja  a néptánccal kezdődött, hiszen  1955-ben Ő alapította Kőszegen  azt a néptánccsoportot , amiből  később az Ungaresca Néptáncegyüttes megszületett.

1956-ban  a „politikai történések hatására” Amerikába ment, ahol  az idők folyamán egy hatalmas táncos karriert épített ki.

Amerikában először Washingtonban került  egy táncstúdióhoz.. Kezdetben még  angolul sem tudott , de 3 hónap alatt már ez sem jelentett neki akadályt. Az amerikaiak hamar rájöttek, hogy jól ismeri a magyar táncjel írást ( ami olyan elemeket   is tartalmazott, amit az amerikai nem),és felkérték, hogy tanítson. A 3 felajánlott ösztöndíj közül Bostont választotta. Zenei konzervatóriumban tanult, miközben az Arthur Murray  Stúdiónál táncot tanított.

A konzervatóriumban balettet, modern táncot, jazzbalettet , karaktertáncot tanult , valamint a tánccal kapcsolatos tudományokat. Miután végzett, egy évig az Amerikai Fesztiválbalettnél táncolt.

Egész Amerikát bejárta, mint tánctanár, sőt tanított Kínában is.  A 70-es évektől személyi tréner volt, zsűrizett és koreografált.

Mielőtt hazajött a Harvardon tanított 15 évig.  Ott egy táncszakosztályt is létrehozott 1986 körül, amely egy elismert táncklubbá vált t a 90-es években..

Egyetemistáknak szervezett táncversenyt, melyet  a mai napig  megrendeznek.

Amerikában a legmagasabb kitüntetéseket kapta meg.

2006-ban tért haza  Magyarországra.

Több éven keresztül segítette  hatalmas tánctudásával a SAVARIA TÁNCSPORT EGYESÜLET  formációs csapatának munkáját,, ezen kívül részt vett a növendékek egyéni  versenyre való  felkészítésében is.

Sajnos az utóbbi években a betegség közbeszólt és kórházi ápolásra szorult.

Utoljára  májusban a SAVARIA NEMZETKÖZI TÁNCVERSENYEN  volt velünk, és gyönyörködött a táncosokban.

Tánc iránti  elkötelezettségét örökké tisztelni fogjuk!

Táncosaink szeretetét, a közös utazásokat, a versenyek előtti bíztató szavait,  a versenyek utáni köszönő szavait, a hozzánk írt leveleit soha nem feledjük, azt örökké őrizzük.

NYUGODJ BÉKÉBEN GYULA BÁCSI!