In memoriam Julius Kaiser ( KAISER GYULA)
Egyesületünk 2014. december 25-én este elvesztette egyik örökös tiszteletbeli tagját.
Egy rövid kis emlékezéssel búcsúzunk most TŐLE.
„Ifjú korában kereskedelmi főiskolára járt, katonaként Budapesten szolgált, ott járt el a Népművelési Intézethez táncost tanulni. Budapesten a Tisztiház néptáncegyüttesében táncolt.
Később könyvelő volt Somogyban, majd Szombathelyre visszaköltözve a járási népművelési osztályon dolgozott.
Táncos múltja a néptánccal kezdődött, hiszen 1955-ben Ő alapította Kőszegen azt a néptánccsoportot , amiből később az Ungaresca Néptáncegyüttes megszületett.
1956-ban a „politikai történések hatására” Amerikába ment, ahol az idők folyamán egy hatalmas táncos karriert épített ki.
Amerikában először Washingtonban került egy táncstúdióhoz.. Kezdetben még angolul sem tudott , de 3 hónap alatt már ez sem jelentett neki akadályt. Az amerikaiak hamar rájöttek, hogy jól ismeri a magyar táncjel írást ( ami olyan elemeket is tartalmazott, amit az amerikai nem),és felkérték, hogy tanítson. A 3 felajánlott ösztöndíj közül Bostont választotta. Zenei konzervatóriumban tanult, miközben az Arthur Murray Stúdiónál táncot tanított.
A konzervatóriumban balettet, modern táncot, jazzbalettet , karaktertáncot tanult , valamint a tánccal kapcsolatos tudományokat. Miután végzett, egy évig az Amerikai Fesztiválbalettnél táncolt.
Egész Amerikát bejárta, mint tánctanár, sőt tanított Kínában is. A 70-es évektől személyi tréner volt, zsűrizett és koreografált.
Mielőtt hazajött a Harvardon tanított 15 évig. Ott egy táncszakosztályt is létrehozott 1986 körül, amely egy elismert táncklubbá vált t a 90-es években..
Egyetemistáknak szervezett táncversenyt, melyet a mai napig megrendeznek.
Amerikában a legmagasabb kitüntetéseket kapta meg.
2006-ban tért haza Magyarországra.
Több éven keresztül segítette hatalmas tánctudásával a SAVARIA TÁNCSPORT EGYESÜLET formációs csapatának munkáját,, ezen kívül részt vett a növendékek egyéni versenyre való felkészítésében is.
Sajnos az utóbbi években a betegség közbeszólt és kórházi ápolásra szorult.
Utoljára májusban a SAVARIA NEMZETKÖZI TÁNCVERSENYEN volt velünk, és gyönyörködött a táncosokban.
Tánc iránti elkötelezettségét örökké tisztelni fogjuk!
Táncosaink szeretetét, a közös utazásokat, a versenyek előtti bíztató szavait, a versenyek utáni köszönő szavait, a hozzánk írt leveleit soha nem feledjük, azt örökké őrizzük.
NYUGODJ BÉKÉBEN GYULA BÁCSI!